Jubileumi szakülés a Magyar Országos Állatorvos Egyesület
Baromfi-egészségügyi Társasága 50 éves fennállása alkalmából
Írta: dr. Nagy Gyula
A MOÁE Baromfi-egészségügyi Társasága 2009. december 16-án szakülés formájában ünnepelte meg fennállásának 50 éves jubileumát a SZIE Állatorvos-tudományi Kara aulájában. Az Alma Mater a Társaság mintegy 400 tagja közül többszáz kollégát, és sok támogató szakembert, meghívott vendéget fogadott falai közé a nevezetes napon. Az érdeklődést már az is jelezte, hogy bár az időjárási viszonyok nem voltak kedvezőek, a regisztráció megkezdésének időpontja után röviddel már számos kolléga, meghívott vendég és résztvevő megérkezett és élénk baráti beszélgetésekbe merült csoportok formálódtak az aulában.
A regisztráció során minden résztvevő magához vehette a szépen kivitelezett jubileumi kiadványt, valamint Kedves István festőművész „Tanyai baromfiudvar” című akvarelljét, amit a művész a jubileum alkalmára készített.
Az ülés levezetését dr. Lantos Csaba ny. főállatorvos, kormány-főtisztviselő vállalta, és a programot Johannes Brahms: „Akadémiai ünnepi nyitány”-ának hangjai nyitották meg.
Ezután hangzott el a MOÁE Baromfi-egészségügyi Társasága elnökének, dr. Benyeda Jánosnak megnyitó beszéde.
Benyeda dr. hangsúlyozta, hogy 33 elkötelezett állatorvos 1880. február 15-én alapította meg a Magyar Országos Állatorvos Egyesületet, amely bizonyos kényszerű kitérőkkel napjainkban is fennáll. Az állatorvosi tevékenységben a baromfi-egészségügy csak az 1950-es évek végén, a nagyüzemi termelés idején vált jelentőssé, hiszen ebben az időben a szakmai feltételek hiányosságainak következtében nagy veszteségek mutatkoztak az ágazatban és a megoldást az állatorvosoktól várták. Ezek a körülmények vezettek oda, hogy 1959. december 16-án, napra pontosan ötven éve alakult meg a Baromfi-egészségügyi Szakosztály, a Baromfi-egészségügyi Társaság jogelődje, melynek első elnöke dr. Mészáros János akadémikus lett, aki 44 éven át vezette a Társaságot és napjainkban is, mint tiszteletbeli örökös elnök vesz részt a munkában. A Társaság tevékenysége, a szakképzésben, kutatásban, a gyakorlati tapasztalatok átadásában, tagjainak publikációi révén erősíti a kar összetartozását, eleget téve a MOÁE 1880-ban lefektetett céljainak is.
Az elnök kérte a Társaság tagságát és az ágazatban dolgozó szakembereket, segítsék elő, hogy a Társaság a következő fél évszázadban is megfelelhessen a vele szemben támasztott elvárásoknak.
Az elnöki megnyitót követően dr. Benyeda János gyertyát gyújtott megemlékezésül azokra a kollégákra, akik az elmúlt 50 esztendő alatt elhunytak. Ilyenformán mindannyiunknak lehetőségünk volt megidéznünk azoknak a szellemét, akikre barátsággal és szeretettel emlékezünk, akiktől sokat tanulhattunk, akik áldozatos munkájukkal önzetlenül segítették a baromfi-egészségügynek mind tudományos, mind gyakorlati előrehaladását. A gyertya fényénél az élők és az elhunytak lélekben érezhették azt a kollegiális összetartozást, amelyből erőt meríthetnek a jelen és a jövő baromfis állatorvosainak generációi.
Ezután dr. Süth Miklós országos főállatorvos, FVM szakállamtitkár mondott köszöntőt.
A főállatorvos kifejtette, hogy az elmúlt 50 esztendő igen hosszú idő és ahogy az elmúlt időszak állatorvos generációi, így a kollégák fiatal generációi is joggal lehetnek meggyőződve arról, hogy a baromfi-egészségügy meghatározó területe a szakmának. A jelen időszak gazdasági nehézségei ellenére is büszkék lehetünk az elért eredményekre. Biztosak lehetünk abban, hogy az állategészségügy és ezen belül a baromfi-egészségügy nélkül nem lehetséges megfelelő színvonalon művelni az állattenyésztést, mert ahhoz tudományosan megalapozott szakmai háttérre van szükség. A Baromfi-egészségügyi Társaság, annak tagjai kutató munkájuk, számos publikációjuk, kiemelkedő tudományos és gyakorlati tevékenységük révén ezt a hátteret nyújtották és fogják is nyújtani a hazai mezőgazdaságnak a jövőben is. A hazai baromfi-egészségügy színvonalát az is jelzi, hogy a világ nemzetei közül csak egyedül mi, magyarok rendelkezünk több olyan tudóssal, akikről betegséget neveztek el (Marek, Derzsy), mert tudományos tevékenységük nemzetközileg is kimagasló volt. Az államtitkár annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy a jövő évtizedei is biztosan kitermelik azokat a magyar kutatókat, akik beírják majd a nevüket a világ baromfi-egészségügyi tudományába, és hírnevet szereznek hazánknak. A hazai baromfi-egészségügynek, mint tudományos-gyakorlati tevékenységnek világhírű múltja, európai szintű jelene mutatja, hogy az több, mint csupán állategészségügy, hanem magyar tradició is, amely jól felkészült szakemberei révén megalapozza a jövőt is.
Minden okunk megvan arra, hogy tevékenysége alapján méltóan és büszkén ünnepeljük meg a Baromfi-egészségügyi Társaság elmúlt 50 esztendejét.
Dr. Fodor László, a SZIE Állatorvostudományi Kara, az Alma Mater dékánja és egyben a Magyar Országos Állatorvos Egyesület elnöke köszöntötte a Társaságot és a jubileumi ülés résztvevőit. Kiemelte, hogy a Baromfi-egészségügyi Társaság a MOÁE tagtársaságai közül az egyik legaktívabb és ezért külön köszönetet mond mindazoknak, akik ebben tevékenységükkel segítséget nyújtottak.
Dr. Tuboly Sándor egyetemi tanár, a MOÁE Zoonózis Társasága nevében, mint annak elnöke köszöntötte a Baromfi-egészségügyi Társaságot. Köszöntőjében kiemelte a zoonózisok jelentőségét a baromfi-egészségügyben, különös tekintettel a chlamidiosisra, a campylobacteriosisra és napjainknak az élelmiszer-biztonság szempontjából legégetőbb kérdésére, a baromfi salmonellosisára. Javasolta a két társaság szoros szakmai együttműködését a jövő sikereinek biztosítása érdekében.
Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke hangsúlyozta: megtiszteltetés számára, hogy a jubileumi ülésen köszöntheti a Társaságot, amelynek eddig is és ezután is nagy szerepet kell játszania az ágazaton belül az összetartozás érzésének kialakításában, sőt fokozásában. Erre azért is szükség van, mert a gazdasági élet viharai ellenére az ágazat túlnyomó részben még hazai kezekben van. Szükségesnek mondta, hogy az Egyetem bocsásson ki jól felkészült, baromfihoz magas szinten értő állatorvosokat, hogy az ágazat a jövőben is erős lábakon álljon.
Dr. Kőrösi László, a Baromfi-egészségügyi Társaság titkára a következőkben felolvasta Mohamed Hafez professzornak, a World Veterinary Poultry Association (WVPA) elnökének a MOÁE Baromfi-egészségügyi Társasága 50 éves jubileuma alkalmával küldött üdvözlő és tevékenységét méltatóan elismerő levelét.
Dr. Süth Miklós szakállamtitkár a továbbiakban kitüntetéseket adott át. Miniszteri elismerő oklevél kitüntetésben részesült:
– Dr. Glávits Róbert kandidátus, egyetemi magántanár,
– Dr. Ivanics Éva szakállatorvos,
– Dr. Lantos Csaba ny. kormányfőtisztviselő, főállatorvos,
– Dr. Nagy Gyula szakállatorvos, c. egyetemi docens.
A kitüntetettek laudációját dr. Kőrösi László, a Baromfi-egészségügyi Társaság titkára olvasta fel.
Itt kell megemlíteni, hogy már korábban, a jubileumi szakülést megelőző több időpontban, de a Baromfi-egészségügyi Társaság jubileuma alkalmából a baromfi-egészségügyben kifejtett tudományos munkásságáért
– Dr. Mészáros János akadémikus a Tolnay Sándor díj,
– Dr. Tanyi János egyetemi tanár a Marek József díj,
– Dr. Palya Vilmos kutatási igazgató a Hut˙ra Ferenc emlékérem kitüntetésben részesült.
A kitüntetettek nevében az elismerésért dr. Tanyi János egyetemi tanár mondott köszönetet.
A kitüntetések után megható pillanat következett: dr. Benyeda János a MOÁE Baromfi-egészségügyi Társasága nevében egy arany pecsétgyűrű átadásával (melyre 50-es számot véstek) köszönte meg dr. Mészáros János akadémikusnak, a Baromfi-egészségügyi Társaság létrehívójának, 44 éven át elnökének, jelenleg tiszteletbeli elnökének eddigi munkásságát. Benyeda dr. hangsúlyozta, hogy a hosszú időn át nagy teljesítményt nyújtó férfiak mögött mindig ott van a megbízható háttér, és egy gyönyörű virágcsokorral köszönte meg Mészáros professzor úr feleségének, Zsuzsa asszonynak ezt a biztonságot.
A jubileumi ülés szakmai programját dr. Mészáros János professzornak a Társaság 50 éves történetét, kiemelkedő tevékenységét, szakmai és tudományos eredményeit összefoglaló, „50 év a baromfi-egészségügy szolgálatában ”c. előadása vezette be.
A baráti beszélgetésekre és találkozásokra is alaposan kihasznált kávészünet után
Dr. Palya Vilmos és dr. Benyeda János: „A házityúk betegségei hazai helyzete az elmúlt 50 évben” című előadását hallgatták meg a résztvevők. A szerzők kitértek a baromfitartás jelentőségére és a kutatási munka eredményességére, a nagyüzemi telepeken jelentkező hiánybetegségek megelőzésére, ismertették az 50 év alatt változó immunizálási módszereket és a hazai kutatók által kifejlesztett oltóanyagokat. Kiemelték többek között a Marek-féle betegség elleni immunizálás sikerességét, a gumboroi-betegség nagyvirulenciájú vírusai elleni eredményes fellépést, és a hazai fejlesztésű Vitapest vakcina jelentőségét a baromfipestis elleni védekezésben. Előadásukat a molekuláris biologiai eljárásokra alapozott legmodernebb vakcinák alkalmazásának jelentőségével zárták.
Dr. Ivanics Éva, dr. Glávits Róbert és dr. Palya Vilmos „A ludak fertőző betegségei” című előadásában számot adtak a Derzsy-féle betegség kóroktanának tisztázásával és az ellene történő specifikus védekezés kidolgozásával kapcsolatos kutatási és gyakorlati eredményekről, beszámoltak a ludaknál jelentkező gombák és bakteriumok okozta betegségek jelentőségéről. Kiemelték az enteralis formában jelentkező Derzsy-féle betegség, a napjainkban gyakori polyoma vírusok, a reovírusok, az immunrendszert károsító circovírusok kártételét, de nem feledkeztek meg a brachyspirosis, valamint a 2006-ban jelentkezett H5N1 vírus okozta problémákról és azok megoldásáról sem.
Dr. Kerekes László: „A pulykaegészségügyi helyzet hazai alakulása” c. előadásában többek között hangsúlyozta, hogy a baromfifajok közül a pulyka tartástechnologiája változott a legjelentősebben, és ezzel olyan betegségek jelentkeztek, amelyek az extenzív tartásban ismeretlenek voltak, mivel az intenzív fajták igényesebb tartást és takarmányozást követelnek. Véleménye szerint a pulykatartásban állandó feladat a mycoplasmosis elleni küzdelem, de intenzíven kell védekezni a madárinfluenza, a TRT ellen is. Nagy feladat az ágazatban a szalmonella-mentesítés.
Dr. Tanyi János: „Gondolatok a kacsabetegségekről” címmel tartott előadást, amelyben kiemelte és táblázatban sorolta fel a kacsák között leggyakrabban előforduló baktériumos és vírusos betegségeket, de kitért a gombák okozta és a parazitás, valamint a nem fertőző betegségek jelentőségére az elmúlt 50 esztendőben. Kiemelte a kacsapestis, a vírusos májgyulladás jelentőségét és megemlítette, hogy a házikacsákban a madárinfluenzának nagy jelentősége van, mert bennük a vírusnak 6 szerotípusát mutatták ki.
Dr. Horn Péter akadémikus: „Kilátások a jövő baromfitenyészésében” címmel tartott előadásában kifejtette, hogy az ezredforduló óta számos új jelenség bontakozik ki a világban, amelyek erős hatást gyakorolnak a mezőgazdaságra és ezen belül a baromfitenyésztésre. Ezek között említette a népesség növekvő igényét az élelmiszerekkel szemben, a bioenergia ellátás várható hatásait a romló mezőgazdasági peremfeltételeket stb. Ebben a helyzetben a baromfi termelés jelentősége megnövekszik, mert a genetikai lehetőségek a gazdaságos termelés szempontjából még koránt sincsenek kihasználva.
A baromfi-termelésnek emiatt a jövőben felértékelődik a jelentősége még akkor is, ha a takarmányozás és a tartás viszonyai meg fognak változni, amihez a baromfi-egészségügynek majd alkalmazkodnia kell.
Dr. Sütő Zoltán kanditátus „Baromfi a művészetben” címmel tartott igen nagy érdeklődéssel követett előadást, amely a jubileumi szakülés programját zárta. Az előadó számos olyan festményt mutatott be és adott hozzájuk időrendi és művészettörténeti, sőt esztétikai méltatást, amelyeken, vagy amelyekben a festők baromfit ábrázoltak.
A Jubileumi szakülés dr. Benyeda Jánosnak a MOÁE Baromfi-egészségügyi Társasága elnökének zárszavával ért véget.
A szakülés programjába számos, a múltra visszatekintő előadást időhiány miatt nem lehetett beilleszteni. Ezek, illetve az elhangzott előadások teljes szövege megtalálható a MOÁE Baromfi-egészségügyi Társasága, 50 év a baromfi-egészségügy szolgálatában 1959-2009. (Budapest, 2009. december 16.) c. Jubileumi kiadványában, illetve a Magyar Állatorvosok Lapja 131 évf. 2009/12. számában.